Alig tudunk valamit az elkövetkező évek kormányzatáról, politikájáról. Annyi bizonyos, hogy egy másik világban fogunk élni.

Mást sem hallunk: Orbán, Orbán, Orbán. Aztán meg Jobbik, Jobbik, kétharmad, kétharmad.

A baloldali vagy liberális szavazó elbizonytalanodott, tanácstalan. Szavazata egy vesztett ügyre leadott szavazat. A választás egyetlen tétje, hogy milyen széles felhatalmazást kap a Fidesz. S, ha nem kapja meg az áhitott kétharmadot, milyen kompromisszumot köt a Jobbikkal. Mert köt, bármit mond is most akármelyikük. Nagy játéktere kétharmaddal se lesz, de több mint egy mégiscsak - még mindig - fiatal demokráciában az kívánatos.

Ezért ez a kétségbeesett kiáltozás : ORBÁN, JOBBIK, KÉTHARMAD. Senki sem tudja mi jön, még az okosok sem. Nem azért mert nem okosok, hanem mert nem lehet tudni. Fordulópont. Ennek az a természete, hogy nem lehet tudni sokat, leginkább csak annyit, hogy valami más készül.

Alkotmánymódosítás? Királyság nyilván nem leszünk.

A hatalom bebetonozása? 4 év? 8 év? 12? Körülbelül.

Paternalizmus? Bizonyosan.

Újabb megszorítások? Az "elit" átfazonírozása? Sejthető.

Korrupció ellenes harc? Lesz az is meg lesz korrupció továbbra is. Végülis ebbe bukott bele a baloldal. Nem tudta olyan szépen, csendben csinálni, mint a FIDESZ.

Hangulatjavító intézkedésekkel fognak kezdeni. Ez biztos. Idősebbeknek még ismerős a szó. Feltehetőleg megpróbálják feldarabolni a velük valószínüleg nem nyílt szövetségben levő Jobbikot. (A Fidesz eddig még minden szövetségesét felmorzsolta.) Nehéz falat lesz.

Radikálisok végül is minden demokráciában vannak. Az indulatokat mederben kell tartani. A nyugati jobboldal az elhatárolódást alkalmazza a radikálisok elszigetelését. A magyar jobboldali hagyomány, Horthyig visszamenőleg az integrációt, az együttműködést velük.

Akár nyíltan, akár csak gyakorlatban valósul meg a Fidesz-Jobbik paktum, ez a vadházasság fogja meghatározni a következő 4?, 8?, 12? év karakterét, Az elkövetkezendő évek politikáját.

Mellesleg az életünket.